Az ötlet az utcán hever. Vagy egy unalmas előadáson. A múltkor volt “szerencsém” részt venni egy oktatáson, ahol az előadó asztalnál ülve, halk, monoton hangon beszélt. A hallgatóság keményen küzdött az elalvás ellen, néhányan nem sok sikerrel. Azon törtem a fejem, hogyan maradjak ébren. Először rá akartam kukkantani a Facebookra és Twitterre a mobilomon, de meggondoltam, túl feltűnő lett volna az érdektelenségem. “Show some respect” – mondja az angol, a rossz előadónak is kijár a minimális tisztelet. Mást kell kitalálnom. Kitalálnom. Kitalálnom!

Elkezdtem sztori ötleteken gondolkodni. Nem kellett sokáig, a helyzet adta magát, már ki is pattant a fejemből:

Alvók

Földi űrhajó érkezik egy bolygóra, ahol fejlett idegen lények élnek. Mindnyájan alszanak (vagy sztázisban vannak, vagy ilyesmi), gépek tartják életben őket, minden szükségletükről azok gondoskodnak. Az űrhajósok megtalálják a módját, hogy maguk is alvó állapotba kerüljenek, és egy gigantikus, közös álomba csöppennek, amelynek minden őslakos részese. Az idegenek egy csodálatos fantáziavilágot álmodtak maguknak, amiben elszakadhatnak a mindennapok gondjaitól, és képzeletüknek semmi sem szab határt.

Azonban egyszer csak valami sötét dolog történik …

Innen mindenki folytassa tovább, ha akarja, ezerféle lehetőség van. A lényeg: bármilyen helyzet adhat ötletet egy jó sztorihoz, csak nyitott szemmel kell járni. Legalábbis nem elaludni, még az unalmas előadáson sem.

Fotó: Nadezda Kozulina