Az a jó az antológiákban, hogy többféle írás van bennük. Annyi jó könyv elérhető ma már, hogy amikor az ember válogat, a legjobbat próbálja kiválasztani, azt, ami a legjobban érdekli. Egy antológiában nem feltétlenül csak ilyen írásokat talál. És ez jó, mert kimerészkedik a komfortzónájából, olyan novellákba is belekukkant, amelyek előszörre talán furcsának tűnnek. Aztán vagy megtetszenek, vagy nem.
Az a gond az antológiákkal, hogy többféle írás van bennük. Nem csak a kedvenc írónké, és nem csak olyan, amit totál élvezünk. Némelyik nem annyira jó, sőt lehet közöttük olyan is, ami kifejezetten nem tetszik.
Ebben a kötetben is találtam gyöngyszemeket, és találtam olyan írásokat is, amelyeknek se füle se farka nem volt. Legalábbis a számomra. Lehet valami köze a mérnöki vénámhoz, mert nem igazán vágom a mélyenszántó szimbolizmust. Hogy egy “klasszikust” idézzek – és ha emlékszel a híres mondásra, akkor te is olyan régi motoros olvasó vagy, mint én – “A krumplileves legyen krumplileves!” No, azért nem annyira vészes a helyzet, azért valamennyire én is tudok a sorok között olvasni, és értem az utalásokat.
Nem mennék bele egyenként a novellákba, inkább csak kiemelem, amelyik tetszett.
Moskát Anita “Mesterhazugság”-a erős kezdés volt, és egyike azoknak, amelyek a leginkább megfogtak. A stílusa gördülékeny, olvastatja magát, a mondanivalója érdekes, és a csattanó is ütős.
Sziács Viola “Eleven kék”-je más szinten üt. A vidéki események hangulatát remekül ötvözi a meghökkentő fantasy-val.
Gaura Ágnes “Árnyék”-ja nem tartozik a kedvenceim közé, de csak azért, mert nekem túl sötét. Viszont van benne valami szuggesztív.
László Zoltán a kedvenc íróm. A szuperhősei természetesebbek, mint bármelyik Avengers, és a keserédes magyar valóságot mesterien szövi a történetbe.
Veres Attila “Fekete talán”-ja zavaró és borzongató, mégis érdekes. A vidéki disznóvágás mintájára ültetett történet egyszerre meghökkentő és tűnik természetesnek.
Brandon Hackett a másik író, akire mindig odafigyelek, több könyvét is olvastam, és a “Mesterséges istenek” is tetszett.
A kötetet letéve örülök, hogy vannak tehetséges magyar scifi és fantasy írók!

Csillagozás: 4 az 5-ből.