Címkék

, , , ,

 

undefined

Már máskor is írtam, hogy szeretem a sci-fit. Nem csak azért, mert más, mint a hétköznapi élet, és agyilag megmozgat, kimozdít a mindennapi dolgokból. Nem csak azért, mert izgalmas tud lenni. Hanem azért is, mert a sci-fi íróknak kristálygömbje van. Nem, nem fantasy-t akartam írni, bár abba jobban illene a bűvös gömb. A sci-fi írók látják a jövőt!

Kedvenc példám a videotelefon, szerintem már itt a blogon is említettem. Gyerekkoromban a legfejlettebb multimédiás eszköz a családban a fekete-fehér tévé volt. Vonalas telefonról álmodni sem mertünk, öt évbe került, hogy hozzájuthasson az ember (hacsak nem volt befolyásos elvtárs), és még az sem volt biztos. Különben is, kinek telefonáltunk volna? Egy rokonnak sem volt. Az internetnek nyoma sem volt még, a “real time” szórakozást a Szíriusz kapitány rádiós hangjáték és a Pirx kalandjai tévésorozat jelentette. (Ugye van, akinek most beugrik a kávéfőzőre kísértetiesen hasonlító űrhajó képe?)

bookÉs természetesen ott volt az olvasás. Igazi könyvmoly voltam, úgy bele tudtam merülni egy-egy regénybe, a konyhaasztalnál  a hokedlin ülve, hogy édesanyám háromszor szólított meg, mire egyáltalán eljutott az agyamig. Még nem tudtam, de később megértettem, hogy nem egyszer a jövőről olvastam, ami kézzel foghatóan megvalósul majd. Vegyik például az említett videotelefont. Az egyik történetben arra használták, hogy egyik városból a másikba (vagy egyik bolygóról a másikra?) telefonáljanak. Hihetetlennek tűnt, hogy nem csak hallhatják egymást, hanem láthatják is. Magam előtt láttam a kisméretű tévére hasonlító dobozt és az azon beszélgető embereket. 

Ugorjunk negyven évet! Húsvét hétfő van, az év 2020 és a koronavírus miatt a népszerű “maradj otthon” mozgalomban veszünk részt. Nagyon hiányoznak a gyerekek, hát megbeszéljük velük, hogy “video branch”-ot tartunk. Mi a laptopot tesszük az asztalra, lányaink az okostelefonjukat állítják be. Nyilván nem ugyanolyan, mintha élőben itt lennének, de így mégiscsak együtt ebédelünk.

Videotelefont használunk. Nos, ezt az egyet nem jól tippelték a sci-fi írók, manapság video chat-nek, videócsetnek, skypenak, messengernek meg ilyesminek hívják. De attól még videotelefon.

Na és ott van a másik népszerű téma, a Nagytestvér, aki mindenkit figyel. Nem a Big Brother tv show-ról beszélek, az csak kifigurázása volt az eredeti ötletnek. Ha nem olvastad Orwell 1984-ég, itt az ideje! Itt most hosszasan vizsgálgathatnánk, hogy az amerikai titkosszolgálat hogyan hallgatja le a telefonokat, elemzi az emaileket és üzeneteket. De nem akarok ebbe belemenni, sem összeesküvés-elméletet gyártani. Csak megemlítem, hogy a Google és az Apple összefogott egy okostelefon app fejlesztésére, amellyel nyomon lehet követni, hogy aki használja merre járt, kivel került közelebbi kontaktusba. Mindezt annak érdekében, hogy ha megbetegszik a corona vírustól, akkor vissza lehessen követni, hogy kivel érintkezett, és meg lehessen a többieket is vizsgálni. Zseniális ötlet, sokat segíthet, hogy az élet valamelyest visszatérjen a normális kerékvágásba, mert korán el lehet különíteni a potenciális betegeket, a többiek pedig nyugodtan mehetnek tovább a dolgukra. A rendszer anonim lenne, a használata pedig önkéntes, de van rá egy euróm, hogy sokan letöltenék, ha ezen múlna a szabad mozgás. Mint mindennek, ennek is két oldala van. Ez lehet az első lépés a Nagytestvér világa felé? 

És ha már itt tartunk,  még egy dolog, ami rendkívül izgatja a sci-fit szeretők fantáziáját, a vírus. Elég, ha azt mondom: zombi. Legenda vagyok. World War Z. Csak hogy a legismertebb témába vágó filmeket említsem. De visszamehetek Michael Crichton Androméda törzséhez is. Ha nem akarok ennyire elrugaszkodni a valóságtól, akkor a Vírus című film jut eszembe Dustin Hoffmannal.

És tessék, garázdálkodik a corona vírus. Ez sem pontosan olyan, mint amit a sci-fi szerzők “megálmodtak”, de nézzétek csak meg milyen galibát okozott az emberek életében, a szociális kapcsolatokban, a munkában, a gazdaságban. 

Nézzük most el az íróknak, hogy az izgalom kedvéért mindent veszélyesebbre alkotnak. Marad a tény, hogy ők már régen megmondták, hogy egy világjárvány lehetséges. Még a globalizáció előtt. Szerencsére a varázsgömb kissé homályos, nem pontosan úgy zajlanak az események, ahogyan elképzelték. Mondom, szerencsére, mert igaz, hogy kissé felfordult az élet, rengetegen megbetegedtek, és sajnos sok az áldozat is, de még mindig nagyságrendekkel elviselhetőbb, mint egy zombi-apokalipszis.

Szóval, a sci-fi íróknak varázsgömbje van, és látják a jövőt. Azt javaslom, a bezárkózás idejét töltsd azzal, hogy több sci-fit olvasol!

Fotók: scop.io