Ez a bejegyzés “Az olvasás 7 hete” keretében született. (Megkésve, de törve nem, visszatérve jól megérdemelt szabadságomról.)

Gondolkodtam, hogyan is lehetne megválaszolni ezt a kérdést. Mert a zsigereinkben érezzük, amikor egy könyv jó. Ha szinte faljuk, alig tudjuk letenni, magával ragad. Mégis, mi az, ami odaszegez bennünket, és sajnáljuk amikor az utolsó betű is elfogyott?

Az egyik a történet. Több okból olvasunk könyvet, tanulni akarunk, információkat szerezni, szórakozni, vagy csak érdekel egy téma. Hoppá! Most jövök rá, hogy nem lehet egy kalap alá sorolni a szakkönyveket, tankönyveket, szórakoztató irodalmat, mivel mindegyik mást oknál fogva értékes. Maradjunk akkor a szórakoztató irodalomnál az egyszerűség kedvéért!

Szóval a történet legyen izgalmas! Legyen veszély, amivel meg kell küzdenie a főszereplőnek. Legyen tét, amiért érdemes harcolni – nem feltétlenül szó szerinti értelemben. Legyen fordulatos, lehetőleg ne találjam ki jó előre hogyan fog végződni. Legyen eleje és vége, ne csapongjon céltalanul.

A szereplők legyenek összetettek. A mellékszereplőknél még elmegy ha sablonosak, de a fontosabb szereplőknek legyenek vágyaik, hibáik, céljaik, szenvedjenek bizonyos dolgoktól, vagy örüljenek nekik. Egyszóval éljenek.

Szóhasználat. Az egyik író azt tanácsolja tanítványainak, hogy használjanak ritka szavakat, amelyeknek kevesen tudják a pontos jelentését. Ettől műveltebbnek, hozzáértőbbnek, magasabb irodalmi műveltségűnek tűnnek. Hülyeség. A sok mély-értelműnek szánt, közember számára érthetetlen kifejezés csak ködösít és nehezíti az olvasást. Tetszik, ha az író olyan szavakat használ, amelyeket a köznapi nyelvben ritkán mondunk, de mindenki tudja mit jelentenek. Ez színesíti a sztorit. De ne bonyolítsuk túl!

Fontosnak tartom a fogalmazást, mondatszerkesztést. Nem szívlelem a hosszú körmondatokat, viszont értékelem, ha az író tudja mikor milyen mondatokat kell használni. Itt most arra utalok, hogy a hosszabb, leíró mondatok lassabb, nyugodtabb, a rövid mondatok pörgősebb, feszültebb hangulatot hoznak létre.

Mindezeknek a téma és a zsáner ad keretet. Talán ezt veszem figyelembe elsőnek, amikor egy könyvet kiválasztok olvasásra. Mindenkinek megvan a szíve csücske, az enyém a scifi és a krimi. Jó, ha a könyv illeszkedik ezekbe, nagyon nehéz jó kereszt-zsáner történetet írni.