Mielőtt bárki izgalomba jönne, nem feszült akcióról lesz szó, bár egy író számára nem kis feszültséget okozhat, ha elveszik a kézirata. Időnként panaszos bejegyzéseket olvasok a Facebookon, hogy a számítógép meghibásodása miatt elvesztek az írások. Körülbelül egy éve nekem is tönkre ment a merevlemez a gépemben, és bár nem veszett oda semmi fontos, kellemetlen volt az eset. Azóta még jobban odafigyelek, hogy mentsem a dolgaimat.
A mentésnél három szempontot veszek figyelembe:
Rendszeresség. Minél fontosabb íráson dolgozom, és minél nagyobb részét írtam már le, annál gyakrabban mentek.
- Megbízhatóság. Az a szemét Murphy elintézte nekem, hogy ami elromolhat az el is romoljon. Sokat nem tudok tenni ellene, csak annyit, hogy nem bízok meg túlságosan egyetlen eszközben.
- Elérhetőség. Nyilván biztosabb helyen lenne a kézirat a bank széfjében, de valószínűleg agyára mennék a tisztviselőnek, ha naponta X alkalommal akarnám kivenni és betenni. Olyan helyre van szükségem, ahol gyorsan és kényelmesen elérhetem.
Milyen mentési módszerek vannak?
- Merevlemez. A legegyszerűbb módszer, mindig kéznél van, amikor számítógépen dolgozom. Arra vigyázok, hogy ne ez legyen az egyetlen hely, ahová mentek – lásd fentebb Murphy-t. (Egyre olcsóbban lehet külső, USB-vel csatlakoztatható merevlemezt venni, ahová ki lehet másolni a fájlok egy példányát.)
- Memory stick. Majdnem olyan egyszerű, mint a merevlemez, elfér a zsebben, és ma már több ezer dokumentum tárolható rajta.
- CD. Csak akkor használom, ha el akarom tenni a fájlokat a jövőnek. Elvileg lehet úgy CD-t írni, hogy nem zárjuk le, és később még írunk hozzá, de minek bonyolítsuk a dolgot, amikor a memory stick használata sokkal egyszerűbb.
- A felhő. Van ez a modern kifejezés: cloud computing, ami egyre népszerűbb. Csomó szolgáltató ajánl ingyen tárhelyet: Google Drive, Skydrive, Dropbox, csak hogy a legnépszerűbbeket említsem a teljesség igénye nélkül. Legalább 5 gigabájt területet adnak anélkül, hogy fizetni kellene a professzionális fiókért. Azon pedig jó sok word dokumentum elfér. Ezek a szolgáltatások meglehetősen magas adatbiztonsági szinttel rendelkeznek, kevés a valószínűsége, hogy bármi elvesszen egy szerverhiba során. Legalábbis kevesebb, mint a merevlemez esetén. Ha tényleg paranoiásak vagyunk, akár többet is használhatunk, mindegyikre feltéve a fájljainkat.
Alkalmazások több célra
Egyre elterjedtebbek az olyan alkalmazások, amelyek nem csak mentésre vagy tárolásra alkalmasak, hanem egyúttal írásra is. A Google Documentumok vagy a Microsoft Skydrive szerkesztője a legtöbb írói igényt kielégíti. Az én kedvencem az Evernote. Ha még nem ismered, érdemes kipróbálni. Ezeknek az előnye, hogy bármelyik számítógéphez ülök le, elérem a dokumentumaimat. Sőt, tableten is tudom szerkeszteni őket bárhonnan. Persze vannak, akik ódzkodnak a “felhőbe” feltenni az írásaikat, mondván, hogy az mégis csak a net, esetleg valaki hozzájuk juthat illegálisan. Engem (még) nem fenyeget a veszély, hogy valaki meg akarná szerezni a regényeimet letöltő oldalakon való közzétételre. 🙂
Mit használok én?
Evernote. Mint már mondtam, nagy előnye, hogy bárhonnan elérhető. Tartalmazza az alapvető szövegformázási funkciókat, eddig nem igazán feszegettem a korlátait. A dokumentumokat notebook-okba szervezhetőek, azokat pedig tovább csoportosíthatóak. Akár rövid történetet, akár regényt meg lehet írni benne, sőt az összes háttér-információ (karakterek, helyek, cselekmény) kidolgozására is alkalmas. Be tudok szúrni képeket a dokumentumokba, címkézni is tudok a jobb szervezhetőség érdekében. A keresési funkciója is nagyon jó, pillanatok alatt megtalálom, ami kell.
Scrivener. Ezt a szoftvert kifejezetten íróknak fejlesztették ki, és a célja, hogy minden kéz alatt legyen az írás során. Projektekben gondolkodik (egy regény vagy egy sztori megfelel egy projektnek), és az írás teljes folyamatát követi, a kezdeti ötleteléstől kezdve a kész sztori e-könyvbe történő konvertálásáig.
Dropbox. Ez alapvetően egy internetes szolgáltatás fájlok tárolására és megosztására. A webes felületen kívül telepíthető a gépre egy külön alkalmazás, ami automatikusan szinkronizálja a mappájában lévő fájlokat a szerverrel. Csak annyit kell tennem, hogy az írásokat a Dropbox mappába mentem, innen kezdve minden automatikus. Megjegyzendő, amellett, hogy felkerülnek a szerverre, egy példány a gépemen is marad a fájlokból.
- Word / Wordpad / Openoffice. Jószerével csak két dologra használom őket: doc formátumba való mentésre, ha be akarok küldeni egy írást valahová, és a “track changes” (magyarul változások követése, ha jól sejtem) funkciót kapcsolom be béta olvasáskor kommentezésre és változtatási javaslatokra.
- Memory stick. Alkalmanként, főleg béta olvasáskor mentek rá dolgokat, amelyekre csak addig van szükségem, amíg nem végzek velük.
Nagyjából ennyi. Neked veszett már el írásod? Milyen mentési módszereket használsz?
Első izzadásom eltűnőfélben lévő doksi kapcsán floppys időkhöz köthető és a szakdogámhoz. Behalt a PC-nk, a floppymat meg megnyomta a kulcscsomóm, így deformálódott. hadd ne kelljen lefesteni, hogy leizzadtam percek alatt, mert sehol nem volt másutt mentésem (akkoriban még nem volt divat se pendrive, se más, főleg nem egy háztartásban több gép). A helyzetet a floppy kiegyengetése (gyors filelementés, szerencsére épp a szakdogám nem sérült), gép szervizelése mentetet meg.
Íróként a laptopomé a kitüntetett hely, de fontolgatom a felhő munkára fogását. Egy időben pendrive-on, PC-n is megvolt minden írásom, manuálisan frissítgetem egymáshoz az állományokat, de egy spontán önformázás óta a mobil adathordozókban sem bízom meg.
A legjobb, ha több helyre is mentünk. Biztos, ami fix X – ahogy ismerősöm mondta.